Operáció hírlevél_2024 Április

Schréder költészet napja Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból idén versírásra buzdítottuk kollégáinkat, és a szavazataitok alapján a legjobbnak ítélt művet egy 20.000 Ft értékű kulturális belépővel jutalmaztuk. A beérkezett műveket, valamint az eredményhirdetést verses formában alább olvashatjátok.

Breitner József - A mi fényünk (versenyen kívül) S ettenkedve jár a szellő a Pilisnek lágy ölén, C sobban a víz a tó tükrén Szentivánnak peremén. H egyek alján, e tó partján leléd meg a fény honát, R évedező pillantásod siklik rá a tavon át. E gy tavacskát szellőgyalu csiszol ilyen simára. D éli verőn égi vándor tükre lőn a barátja, E ste, pedig másik sugár, a Mi fényünk hatja át, R eája a fénykovácsok küldenek fénygondolát! Prógli Krisztián - Raktár óda A raktárban zajlik az élet, nincs megállás, Alkatrészek jönnek mennek, nincs találgatás. Dobozok, paletták, mind sorban állnak, Komissiózók kezei gyorsan járnak. Bejövő áru, mint új termékek, Polcokra kerülnek, rend a lelke mindennek. Kiszedés, csomagolás, minden egy mozdulat, Kiszállításra vagy a termelésre várnak. Az alkatrészek útja nem bonyolult, A rendszer tökéletes, mindenki felszabadult. A komissiózók szeme fénye a lista, Minden darab a helyén, nincs is senkinek gondja. A nap vége felé közeleg a zárás, De még van dolgunk, nincs itt pihenés, bambulás.

Prógli Krisztián - Schréder óda Az étteremben élvezzük a szabad időt. Elmélázva nézünk fel a világító kazukra. Üdítőt szopogatva, csodálattal bámulunk, miközben egy hamburgerünk sem marad. Elégedett vigyorral jegyezzük meg magunkban, mi voltunk, mi gyártottuk azt. Régen félve merengtünk a sötétben. Halkan jegyeztük meg, semmit se látni. Utunkat kellett volna járni. A pocsolyákban a lábainknak nem kellett volna ázni. És a vizes macskakövön sem csúsztunk volna el. Hát kérdem én, ki mer a vaksötétben botorkálni? Szerencsére eljött a világosság és a sötétséget elűzve, A Fény, ki csodás jelmezt ölt egy dekoratív fémdobozban. Aki olyan szép, mint a szentjánosbogár, ami csalogatva hívogat, vagy mint az esthajnalcsillag, mely sugaraival utat mutat. Amerre csak megyünk, derekasan strázsálnak. Miközben kiállják a természet pusztító erejét, állnak és ontják a fényt. És mi újból, tűnődve bámulunk a fejünk fölé, figyelve a fény által megrészegedő repkedő rovarokat és megjegyezzük büszkén, halkan, mi alkottuk azt. Strissovszky Szilárd verse Ha ködös volt minden, és nem tudtuk, hol a fejünk, akkor mint egy Omnistar, te adtál fényt nekünk. hideg vagy meleg fénnyel megtöltve, már boldogan merengünk a fénybe. Ez melengeti lelkünket végre.

A kamionok már várnak sorba, Alig várják, hogy haladjanak újra.

Minden alkatrésznek megvan a maga helye, A raktárban mindenki tudja mi a teendője. A készárú kiszállítás, jó utakon jár, A raktári élet így teljes, s nem vár.